Nail – fantáziadús eredeti nevén: Pamacs – 2020. május 1-jén született ivartalanított, chipezett és most mar oltott, szívféregre, giardiára tesztelt (mindkettő negatív) yorkshire terrier keverék fiú.

A története, őszintén? Undoritó. Lehet, hogy valaki valaha szerette, ami viszont az évek során ellene történt…. és nem ezt nem magyarázza a kor. A gonoszság az gonoszság, ha idős, ha fiatal követi el.

Annyi, de annyi gondolatot szül a története… Talán… talán a meghalt asszony szerette. És igen, a kutya brutálisan elhizlalt volt. Tornázzuk a súlyát lefelé, nehezen megy. Most talán 10-ről 8 kg-nál tartunk. A normál súlya 5 kg körüli lenne. Nem, az elhizlalás nem_szeretet. Állatkínzás. Amúgy csoda, hogy a belei nem álltak le, mert mint kiderült utóbb már az özvegy a legócskább minőségű táppal és csonttal etette csak. Kinyomni sem tudta egyedül, kézzel segiteni kellett. A szőre….. a képek láthatók róla, bolhaszarral, és minden mással teli, amit az ember csak elképzelni tud,. Mindkét hátsó lábán a karmok belenőve a talppárnába, úgy, hogy műtéttel kellett eltávolítani őket. Az elhanyagolásnak ez a szintje, a másik fájdalmának ennyire a semmibe vétele: bűncselekmény A pisilőjét majd egy óra volt kiszabadítani a rákövesedett szőrből. És mire már teljesen tönkretette a kutyát, a gazda kivágta a magas „C”-t: elaltatni. (De azért kint rohasztotta előtte egész télen a szabadban a teljesen összeállt, rasztásodástól helyenként kopasz kutyát (a nagy összeállt kolonc kitépte a szőrt) A kutya életét egy családtagnak köszönheti, aki korábban is próbált enyhíteni a sorsán, elkérni, családot keresni neki.

Azt hittük, hosszú idő lesz, mire leteszi a traumatikus múltat. Tévedtünk. Olyan volt, mintha azzal az első, tisztasági nyírással szó szerint minden mocskot, gyalázatot letett volna magáról, nem csak testben szabadult, tisztult volna meg, hanem lélekben is.

Nail azóta szinte eufóriában él. Még inkább hozzá a kérdést: hogy lehetett ezt a kutyát nem szeretni – ha már a meghalt gazda emléke miatt legalább élhető életet nem biztosítottak a számára? Miért fosztotta volna meg a gazdának nem nevezhető hátramaradt házastárs még az élettől is.

Hisz Nailnek ha keresné sem találna az ember jobb kutyát. Hihetetlenül mókás. Olyan, mint aki életfeladatául tűzte, hogy a környezetében mindenkit jobb kedvre hangoljon, megnevettessen. Szórakoztatja a falkát, de a kétlábú látogatókat is. Poénból ellop dolgokat, majd lobogtatja, parádés eséseket produkál, mint Stan és Pan, de szórakoztatja a kölyköket is, akik úgy követik, mint egy kiskutyákból készült uszály: ő az animátoruk, gyógypedagógusuk, és önkéntesként tanítja ki őket a kutyaság minden furmányára: hogy kell ártatlannak látszani, szépen nézni falatért, egymást jól játék-agyabugyálni, és hasonlók. Mókás, ahogy a „felnőtt férfi” együtt bandázik a tinikkel és a még fiatalabb kutyakorosztályokkal.

Kicsattanó túláradó életöröm. Mindenütt ott van, és mindent háromszorosan élvez ki. Az igen valószínűtlen, hogy ne legyen az ember közelében, ne bökdösse a fejével, vagy a fenekével simiért, netántán ne üljön rá az ember lábára, ne próbáljon vetődni a lehulló kajadarabkákért, vagy lelopni ami épp ott van, az asztalról.

A séta is hasonló stílusú. Ahogy minden mást is, ki akarja maxolni: egyrészt a megjelenésével (peckesen kihúzza magát), másrészt az épp nem sétáló „kerti kutyák” hergelésével, a járókelőket bájolva, a sétáltatni jött gyanútlan önkéntest a cukrászdába bevonszolva (hátha leesik egy kis ez, meg egy kis az).

Csupa lendület, de mégsem megy az ember agyára, mert megáll még annál a pontnál, ahol a mókás átfordulna fárasztóba. Lesi az embert, elemzi a reakcióit, próbál alkalmazkodni, jó kutya lenni. Az a „Mit parancsolsz kedves gazdám?”-típus. Játszik ezerrel, de ha hívja a Gazdi (bizony, két hét elteltével ismét nagybetűs a lelkében a fogalom), hagy csapot, papot és rohan. Nagyon szófogadó jó gyerek. Túláradó személyisége ellenére csendes. Még csak ugatni sem hallottam még

Mivel rendkívül intelligens, alkalmazkodó, gazdik széles skálájának lehet igazi társa, kezdve azoktól, akik túrapajtást keresnek, a gyerekeseken át, egész a kutyabarát munkahelyen dolgozókig. Cicákhoz a viszonya változó: melyik tetszik neki, melyik nem.